Thursday, March 3, 2016

Kerékpáros infrastruktúratervezés_általános tévhitek_3


A dobogósok közül a harmadik tévhit, hogy az elkülönített kerékpárutak minden esetben biztonságosabbak!
Ezt cáfolandó álljon itt egy csomópont veszélyeztetettségi elemzés Magyarország Nemzeti Közlekedési Stratégiájából. Ezek szerint ha az úttesten közlekedő kerékpáros baleseti kockázatát 1.0 értéknek vesszük, a kereszteződésbe érve, balra térve ez a kockázat 3.4-re nő meg, míg, ha egy elkülönített kerékpárútról érkezik egy kereszteződésbe hasonlóan balra térve, a kerékpáros baleseti kockázat sokkal nagyobb, 11.0 !




A magyarázat rá a kerékpáros valós és a vélt biztonsága közötti különbség. Amenyiben egy infrastruktúra elem túlzott biztonságérzetet kelt(elválasztott kerékpárút), miközben a kapcsolódó elemnél(kereszteződés) a valós biztonság már jóval kisebb, a közlekedők már nem a megfelelő óvatossággal közelednek hozzá. Így történhet meg, hogy az elkülönített kerékpárútról a gépjármüvek elé váratlanul, nagy sebességgel érkeznek meg az elsőbbséggel és elsőbbségtudattal rendelkező kerékpárosok.

A valóságban a balesetveszély mindig a motorizált és a kerékpáros közlekedés közötti sebességkülönbségből származik. Csak akkor válasszuk el térben a két közlekedési módot, amikor ez a sebességkülönbség jelentős és nincs lehetőség ennek csökkentésére(sebességkorlátozás). A térbeli elválasztás az 50 km/h -nál nagyobb sebességű autósforgalom esetén mindenképp szükséges. Az 50 km/h alatti sebességű autósforgalom esetében pedig javasolt az integrált, vegyes közlekedés a közlekedési módok szeparálásával szemben, indokolt esetben 30 km/h-ás sebességkorlátozás mellett.